2003. évi CXXXIII. törvény
a társasházakról1
Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű,
szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok érdekeinek érvényesítése érdekében a
következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
A társasház
1. § (1)2
(2) Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös
célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön
tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van.
(3)3
2. §4
3. § (1) A társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös név
alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és
kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos
tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt (az
intézőbizottság elnökét) illeti meg. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése
harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
(2)5
(3) A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk – vagy a
szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték – szerint felelnek az egyszerű
(sortartásos) kezesség szabályai szerint.
4. § (1) A lakásra vonatkozó rendelkezéseket – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – megfelelően
alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségre.
(2) E törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségekből álló
minden egyéb épületre, amelyben a nem lakás céljára szolgáló egyes helyiségek a tulajdonostársak külön
tulajdonában, más részei a tulajdonostársak közös tulajdonában vannak.
4/A. § 6
1 Kihirdetve: 2003. XII. 29.
A társasháztulajdonnal kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)
rendelkezéseit az e törvényben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.
2 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCLII. törvény 157. § a). Hatálytalan: 2014. III. 15-től.
3 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCLII. törvény 157. § a). Hatálytalan: 2014. III. 15-től.
4 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CCLII. törvény 157. § b). Hatálytalan: 2014. III. 15-től.
5 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXXIX. törvény 20. § (3). Hatálytalan: 2009. IX. 30-tól.
6 Beiktatta: 2009. évi LXXXIX. törvény 1. §. Hatályos: 2009. IX. 30-tól.
A társasház alapítása, alapító okirat
5. § (1) Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, ha abban legalább két, külön
tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van vagy alakítható ki.
(2) A társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan tulajdonosa, mint egyszemélyi
alapító, alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthet.
(3) Az alapító okiratban a külön tulajdonban álló lakásra, illetőleg a külön tulajdonban álló nem lakás
céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási, előbérleti jog létesíthető.
(4) A (3) bekezdés szerinti elővásárlási, előbérleti jogot megelőzi a lakás, illetőleg a nem lakás céljára
szolgáló helyiség bérbeadására, valamint az elidegenítésére vonatkozó külön jogszabályok eltérő
rendelkezése.
(5) Az alapításhoz a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az
alapító okiratot az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni.
6. § A társasháztulajdon földrészletre való feljegyzésének vagy meglevő épületre való bejegyzésének
feltétele, hogy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogokat töröljék, vagy az érdekeltek megegyezzenek
abban, hogy azok a társasházzá történő átalakítás után mely ingatlanokat fogják terhelni.
7. §7
(2) A feljegyzett alapítás ténye kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez.
(1) Társasház felépítendő épületre úgy alapítható, hogy a földrészlet tulajdonosa vagy valamennyi
tulajdonostársa az alapítási szándékot alapító okiratba foglalja, és az előzetes alapítás tényét az
ingatlan-nyilvántartásban a földrészlet tulajdoni lapjára feljegyzik.
(3) Az épület felépítését követően kérhető a társasház ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése. Ha a
felépült épület nem felel meg az (1) bekezdés szerinti alapító okiratban foglaltaknak, a társasház
ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az alapító okirat megfelelő módosítása szükséges.
8. § (1) A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a
bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja.
(2) Több épületből álló társasház esetén az egy vagy több épületben levő lakások tulajdonosainak –
tulajdoni hányad szerinti – többsége kérheti a bíróságtól önálló társasház alapítását, ha az nem sérti a
megmaradó társasház tulajdonosainak méltányos érdekét.
(3) A keresetlevélhez mellékelni kell az alapító okirat, illetőleg az alapító okiratok tervezetét és a
szükséges hatósági engedélyt.
9. § Az alapító okiratban meg kell határozni:
a) a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,
b) a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető – a
külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó – tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját,
c) a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását,
d) az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt,
e) a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel
együtt.
Az alapító okirat módosítása8
10. § 9
(2) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész és vagyontárgy kivételével az alapító okirat
felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha
az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető.
(1) Az alapító okirat módosításához – ha e törvény másként nem rendelkezik – valamennyi
tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak.
7 Megállapította: 2016. évi CXXVII. törvény 44. § (1). Hatályos: 2017. I. 1-től.
8 Beiktatta: 2009. évi LXXXIX. törvény 2. §. Hatályos: 2009. IX. 30-tól.
9 Megállapította: 2009. évi LXXXIX. törvény 2. §. Hatályos: 2009. IX. 30-tól.
Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező
tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. A határozatban rendelkezni kell a külön
tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A közgyűlés határozata az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat.
(3) A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos – a (2) bekezdésben említett – elidegenítés jogát abban az
esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad
szerinti legalább négyötödös többsége egyetért. Ebben az esetben a határozatban fel kell hívni a kisebbségben
maradt tulajdonostársakat a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) részére – a határozat meghozatalától
számított 60 napon belül – történő írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e az e törvényben
meghatározott keresetindítási jogukkal.
(4) A (3) bekezdésben említett közgyűlési határozat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas
okirat, ha az abban meghatározott határidőn belül a kisebbségben maradt tulajdonostársak írásbeli
nyilatkozatot nem tesznek, vagy nyilatkozatuk szerint a keresetindítás jogával nem kívánnak élni. A
határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról.
(5)10
(6)
A (2)-(3) bekezdések szerinti határozatot közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által
ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
11
Alapító okirat létrehozásának és módosításának közös szabálya
A közgyűlés határozata alapján – ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem
áll fenn – bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre,
amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető,
megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti.
12
11. §13
Alakuló közgyűlés
Az alapító okiratot és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által
ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
12. § (1) 14
(2) Az alakuló közgyűlést bármely tulajdonostárs vagy az építtető hívhatja össze.
Az alakuló közgyűlés határoz a társasház közös képviselőjének vagy – a közös képviselő
helyett – intézőbizottsága elnökének és tagjainak, valamint szükség esetén a számvizsgáló bizottság tagjainak
megválasztásáról, valamint a fizetési számla megnyitásáról.
(3) Az alakuló közgyűlést az alapító okirat aláírását követő hatvan napon belül meg kell tartani. Ezt
követően a tulajdonostársak – a társasháztulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésétől függően –
gyakorolhatják azokat a jogokat és viselhetik azokat a terheket, amelyek a közösséget megilletik és terhelik.
A szervezeti-működési szabályzat
13. §15
(2) A szervezeti-működési szabályzatnak – e törvény keretei között – tartalmaznia kell:
(1) A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselésének
szabályait a közösség szervezeti-működési szabályzatában kell megállapítani.
a) a tulajdonostárs külön tulajdonának használatára, hasznosítására, a külön tulajdonon belül nem mérhető
közüzemi és más szolgáltatások díjának elszámolására és megfizetésére,
b) a közös tulajdon fenntartására, ezen belül
10 Módosította: 2017. évi CXXXVI. törvény 50. §.
11 Megállapította: 2016. évi CXXVII. törvény 44. § (2). Hatályos: 2017. I. 1-től.
12 Beiktatta: 2009. évi LXXXIX. törvény 3. §. Hatályos: 2009. IX. 30-tól.
13 Megállapította: 2009. évi LXXXIX. törvény 3. §. Módosította: 2017. évi CXXXVI. törvény 50. §.
14 Módosította: 2009. évi LXXXV. törvény 132. §.
15 Lásd: 58. § (3).
– a közös költség viselésére és a költséghátralékok megfizetésére,
– felújítási alap képzése esetén az alap felhasználására,
c) a társasházi lakóépület házirendjére,
d) a közgyűlés, illetőleg a részközgyűlés hatáskörére és eljárására,
e) a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke és tagjai hatáskörére és feladataira,
f) a számvizsgáló bizottság, ennek hiányában a közösség ellenőrzési jogkörére, feladataira
vonatkozó részletes szabályokat.
(3) A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és működésére az e
törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazza. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e
törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az
intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra
vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
14. § (1) A szervezeti-működési szabályzatot a közösség az alakuló közgyűlésen – de legkésőbb az azt
követő hatvan napon belül megtartott közgyűlésen – az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű
szavazattöbbségű határozatával állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett határozat úgy is meghozható, hogy a közös képviselő vagy az
intézőbizottság elnöke felhívására az írásbeli határozati javaslatról a tulajdonostársak írásban szavaznak. Az
írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke – a szavazásra megjelölt
határidőt követő nyolc napon belül – köteles a tulajdonostársakkal írásban közölni.
(3) A szervezeti-működési szabályzat tervezetét, a közgyűlés megtartását, illetőleg az írásbeli szavazásra
kitűzött határidőt megelőző tizenöt munkanappal korábban a tulajdonostársak részére meg kell küldeni.
(4) Ha a (2) bekezdésben említett írásbeli szavazás eredménytelen, vagy a tulajdoni hányad 1/10-ével
rendelkező tulajdonostársak módosító javaslatot tesznek, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az
(1) bekezdésben előírt határidőn belül a közgyűlést köteles összehívni.
15. § A közösség – a 14. §-ban meghatározottak szerint – a szervezeti-működési szabályzatot bármikor
módosíthatja. A szervezeti-működési szabályzatot, illetőleg annak módosítását az ingatlan-nyilvántartási
iratokhoz kell csatolni.
II. Fejezet
JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A TARSASHÁZBAN
A külön tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek
16. § A tulajdonostársat külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedése
és a rendelkezés joga; a tulajdonostárs e jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs joga és
törvényes érdeke sérelmével.
17. §16
a) meghatározza a külön tulajdonban lévő lakás használatának, hasznosításának szabályait a lakóépület
rendeltetésének megfelelően;
(1) A szervezeti-működési szabályzat
b) ha a lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségében a szerencsejáték
szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, illetőleg szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló
tevékenységet kívánnak folytatni, valamint, ha szexuális terméket és segédeszközt kívánnak árusítani vagy
forgalmazni, a lakóépület rendeltetésének megfelelően megtilthatja a nem lakás céljára szolgáló helyiség
használatát és hasznosítását vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának szabályait.
(2) A szervezeti-működési szabályzatban a lakás egészének vagy egy részének a nem lakás céljára történő
használatára, hasznosítására, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségben folytatható tevékenység
16 Megállapította: 2010. évi CLXXVII. törvény 1. §. Hatályos: 2011. I. 2-től. Lásd: 2010. évi CLXXVII. törvény 21. §.
feltételeire megállapított szabályok – amelyek nem lehetnek e törvény rendelkezéseivel ellentétesek vagy
annál szigorúbbak – a használat jogcímétől függetlenül a mindenkori használó részére is kötelezőek.
(3) 17
18. §
A települési (Budapesten a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott
terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat városképi vagy kereskedelmi szempontok alapján – az
építésügyi, illetve a kereskedelmi jogszabályokkal összhangban – rendeletben meghatározhatja a nem lakás
céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosításának, illetve ezek megváltoztatásának módját, feltételeit.
18
(2) Ha a lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségének megváltoztatott
használata jogszabályban meghatározott telepengedély-köteles tevékenységhez vagy kizárólag üzletben
forgalmazható termék (üzletköteles termék) forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési
engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, a hatóság az engedélyről a (3) bekezdés szerinti – határidőben
meghozott – közgyűlési határozat figyelembevételével dönt, feltéve, hogy a határozatban foglaltak az
engedélyezés során alkalmazandó jogszabályokat nem sértik.
(1) A lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségének megváltoztatott
használatához – a (3) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel, illetve a (3) bekezdés b) pontja szerinti
eltéréssel – a közgyűlés hozzájáruló határozata, és az engedélyhez kötött építési munkák esetén a 21. § (1)
bekezdés rendelkezésének alkalmazása nem szükséges.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a hatóság felhívására a közgyűlés – harmincnapos határidőn belül
meghozott – határozattal
a) a 17. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén – a szervezeti-működési szabályzat
rendelkezéseivel és az erre vonatkozó külön jogszabályokkal összhangban – megtilthatja a külön tulajdonban
lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását, vagy
meghatározhatja használatának és hasznosításának feltételeit,
b) a lakhatás nyugalma – így a zaj- és rezgésvédelem, valamint a lakókörnyezetet veszélyeztető más
tevékenység megelőzése – érdekében a használat, hasznosítás módjának megváltoztatását megtilthatja vagy
ahhoz az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltétellel is
hozzájárulhat. A határozatnak tartalmaznia kell a lakhatás nyugalmát zavaró magatartások részletezését és
ennek alapján a közgyűlési döntés indokolását.
19. § (1)19
(2) A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke felhívására a határozati javaslatról a tulajdonostársak
– a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott részletes szabályoknak megfelelően – írásban is
szavazhatnak.
A közösség a 18. § (3) bekezdésében említett közgyűlési határozatot az összes tulajdoni hányad
szerinti legalább egyszerű szavazattöbbséggel állapítja meg. A szervezeti-működési szabályzat előírhatja,
hogy a határozat érvényességéhez a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak tulajdoni hányad
szerinti legalább kétharmadának igenlő szavazata is szükséges.
(3) Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke – a szavazásra
megjelölt határidőt követő nyolc napon belül – írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.
20. § (1) A tulajdonostárs köteles:
a) fenntartani a külön tulajdonában álló lakást,
b)20
17 Megállapította: 2011. évi LXXVI. törvény 34. § (1). Módosította: 2013. évi CXXVIII. törvény 20. § a).
lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a közös tulajdonban
álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, a rendkívüli káresemény vagy
veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás, valamint a fenntartási munkák
elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tulajdonostárs, illetőleg a bentlakó szükségtelen
háborítása nélkül,
18 Megállapította: 2011. évi LXXVI. törvény 34. § (2). Hatályos: 2011. VII. 28-tól. Ezt követően induló eljárásokban
kell alkalmazni.
19 Megállapította: 2011. évi LXXVI. törvény 34. § (3). Hatályos: 2011. VII. 28-tól. Ezt követően induló eljárásokban
kell alkalmazni.
20 Megállapította: 2009. évi LXXXIX. törvény 6. §. Hatályos: 2009. IX. 30-tól.
c)21
d) a lakásában tervezett építkezésről értesíteni a közös képviselőt vagy az intézőbizottság elnökét.
a szükséges intézkedést megtenni ahhoz, hogy a vele együtt lakó személy, valamint az, akinek lakása
használatát átengedte, betartsa a b) pont és a 16. § rendelkezéseit,
(2) A közösség köteles megtéríteni az (1) bekezdés c) pontja szerinti beavatkozással okozott kárt.
21. §22
(2) Az építtető tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult
a lakásában tervezett olyan építkezés elvégzésére, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani és az
(1) bekezdésben említett körülmények nem állnak fenn.
(1) Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely miatt az
alapító okiratot nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt
épületberendezésre történő csatlakozással vagy a közös épületrész, épületberendezés műszaki állapotának
megváltozásával jár együtt, az épület biztonságának, állékonyságának megőrzése érdekében köteles az ilyen
munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli
hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.
(3) 23
(4)
Ha a (2) bekezdésben említett munka olyan lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez,
amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad,
a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító
okiratot módosíthatja.
24
22. §
A közgyűlés (3) bekezdésben említett határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas
okirat; a határozatot közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba
kell foglalni.
25
a) külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást,
(1) A szervezeti-működési szabályzat előírhatja, hogy a tulajdonostárs köteles a közös
képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének bejelenteni:
b) lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetőleg a jogi
személy nyilvános adatát,
c) a külön tulajdonát bérlő, használó személy (a továbbiakban: bérlő) b) pontnak megfelelő adatát,
d) a külön tulajdonában lakó személyek számát,
e) haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét.
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjaiban említett adatok bejelentése akkor írható elő, ha a közüzemi
szolgáltatás, illetőleg a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatás díja a bérlőt terheli, vagy azt a bentlakó
személyek száma szerint kell a tulajdonostársak között megosztani. A tulajdonostárs köteles a bérlőt a rá
vonatkozó adat bejelentéséről – ha erre vonatkozóan a szervezeti-működési szabályzat kötelezést tartalmaz –
tájékoztatni.
(3) Ha a (2) bekezdésben említett esetben a bérlő – írásbeli felszólítás ellenére – a fizetési
kötelezettségének nem tesz eleget, a keletkezett hátralék összegének megfizetéséért az érintett
tulajdonostársnak helytállási kötelezettsége áll fenn. A bérlő írásbeli felszólítására, illetőleg a hátralék
megfizetésére vonatkozó részletes előírásokat a szervezeti-működési szabályzatban kell megállapítani.
(4) A szervezeti-működési szabályzat az (1) bekezdésben említett bejelentés megtételére a birtokbavételt,
illetőleg a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő 15-60 nap közötti határidőt
állapíthat meg.
(5) A közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdésben
említett adatokról nyilvántartást vezessen. A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a nyilvántartásba
vett adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatója, valamint a
bíróság részére adhat tájékoztatást.
21 Megállapította: 2009. évi LXXXIX. törvény 6. §. Hatályos: 2009. IX. 30-tól.
22 Megállapította: 2009. évi LXXXIX. törvény 7. §. Hatályos: 2009. IX. 30-tól.
23 Megállapította: 2016. évi CXXVII. törvény 44. § (3). Hatályos: 2017. I. 1-től.
24 Megállapította: 2016. évi CXXVII. törvény 44. § (3). Módosította: 2017. évi CXXXVI. törvény 50. §.
25 Lásd: 58. § (3).
(6) Ha a tulajdonostárs vagy a volt tulajdonostárs, illetőleg a bérlő vagy a volt bérlő a közös költség
tartozását, illetőleg a közüzemi szolgáltatásra, a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatásra fennálló
díjtartozását kiegyenlítette, a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a részére bejelentett és a tartozással
összefüggő adatot haladéktalanul köteles törölni.
A közös tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek
23. § (1) Minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez
azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét.
(2) A közgyűlés a birtoklás, használat és hasznosítás módját meghatározhatja.
24. §26
(2) A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni:
(1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és
lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban
együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési
szabályzat másképp nem rendelkezik.
a) a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás
módját,
b) a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díja tekintetében az egyes
szolgáltatásokra vonatkozó külön jogszabályok alapján történő elszámolás és a megfizetés szabályait,
c) 27
d) felújítási alap képzésének elhatározása esetén – a külön jogszabályban meghatározott legkisebb mérték
figyelembevételével – a hozzájárulás mértékét, valamint az alap felhasználásának szabályait.
a közösköltség-hátralék megfizetése érdekében a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság
elnökének az adós tulajdonostárs határidő megjelölésével történő felszólításával, továbbá – ha a felszólítás
eredménytelen – a fizetési meghagyás kibocsátásának kezdeményezésével, illetőleg – e törvény
rendelkezései szerinti felhatalmazása esetén – a jelzálogjog bejegyzése és annak törlése iránti kérelem
benyújtásával kapcsolatos feladatait,
(3) 28
(4)
A közös képviselőnek (az intézőbizottság elnökének) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott
feladatkörében a hátralékos tulajdonostárs részére – az ismert lakóhelyére vagy levelezési címére – igazoltan,
postai szolgáltató útján megküldött felszólítását a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell
tekinteni, ha a hátralékos tulajdonostárs az átvételt megtagadta. A másodszor megkísérelt és átvétel nélkül,
„nem kereste” jelzéssel a közös képviselőhöz (az intézőbizottság elnökéhez) visszaérkezett felszólítást, a
postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő nyolcadik munkanapon kézbesítettnek kell
tekinteni (kézbesítési vélelem).
29
25. §
Ha az ismeretlen helyen tartózkodó hátralékos tulajdonostárs nyilvántartásba vett új lakó- vagy
tartózkodási helye, székhelye, telephelye a nyilvántartást vezető szerv adatszolgáltatása alapján vagy egyéb
módon ismertté válik, a kézbesítési vélelem az új lakó- vagy tartózkodási helyre, székhelyre, telephelyre a (3)
bekezdés szerinti módon megkísérelt és eredménytelen kézbesítés esetében áll be.
30 (1)31
26 Lásd: 58. § (3).
A közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt
rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban:
kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább
kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. Ebben az esetben a
27 Módosította: 2009. évi L. törvény 73. § e).
28 Megállapította: 2011. évi LXXVI. törvény 34. § (4). Hatályos: 2011. VII. 28-tól. Ezt követően induló eljárásokban
kell alkalmazni.
29 Megállapította: 2011. évi LXXVI. törvény 34. § (4). Hatályos: 2011. VII. 28-tól. Ezt követően induló eljárásokban
kell alkalmazni.
30 Megállapította: 2011. évi LXXVI. törvény 34. § (5). Hatályos: 2011. VII. 28-tól. Ezt követően induló eljárásokban
kell alkalmazni. Lásd: 2011. évi LXXVI. törvény 36. § (5).
31 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 249. §.
szervezeti-működési szabályzatnak tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges – az
információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban
megállapított – adatkezelési szabályokat.
(2) A közös képviselő vagy az intézőbizottság által kötött szerződés alapján a kamerarendszer üzemeltetője
a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben
meghatározott személy lehet.
(3) Az (1) bekezdésben említett közgyűlési határozat alapján létesített kamerarendszer a következő
feltételek együttes fennállása esetén üzemeltethető:
a) a kamerarendszer kizárólag az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő
cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelmét szolgálja,
b) a fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek
felhasználása, nem érhető el,
c) alkalmazása az a) pontban meghatározott célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges mértékig terjed,
és nem jár az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával.
(4) A kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló
helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen
vagy területen van elhelyezve. A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a
tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés – a helyiség
rendeltetéséből fakadóan – az emberi méltóságot sértheti (pl. öltöző, illemhely).
(5) A kamerarendszernek meg kell felelnie a mindenkori legmagasabb adatbiztonsági szint és a felvételek
automatikus rögzítése követelményeinek. A felvételeket a rögzítést követő 15 napig kell tárolni abból a
célból, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető-,
szabálysértési vagy más hatósági, bírósági eljárásban – ideértve az érintett személy vagy a társasházi
közösség által, jogainak érvényesítése céljából indított eljárásokat, akár a polgári peres eljárást is –
bizonyítékul, az erre törvényben felhatalmazott adatkezelők által felhasználhatóak legyenek. E határidő
lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek
helyreállíthatóak.
(6) A kamerarendszer által rögzített felvételekhez – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével -– kizárólag a
rendszer üzemeltetője férhet hozzá, azokat csak a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez
szükséges és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen esetben
jogosult megismerni, és a felvételeket csak a bíróság, a szabálysértési vagy más hatóság részére
továbbíthatja. A továbbításra kizárólag törvényben meghatározott esetekben és a felvételre igényt tartó
adatkezelési jogalapjának megfelelő igazolása után kerülhet sor. A felvételeket a továbbítás megtörténte után
haladéktalanul törölni kell.
(7) 32
(8)
Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kamerarendszer által rögzített felvétel érinti, a felvétel
rögzítésétől számított tizenöt napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot
annak üzemeltetője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő
eljárást folytató szerv vagy más hatóság megkeresésére vagy adatkérésére a rögzített felvételt haladéktalanul
meg kell küldeni. Amennyiben a megkeresésre vagy adatkérésre attól számított harminc napon belül, hogy a
megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell úgy, hogy
azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.
33
(9) A felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, a melynek tartalmaznia kell a rögzített
felvételt, az annak megismerésére – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – jogosult személy nevét,
továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.
A felvételen szereplő természetes személy érintett számára biztosítani kell valamennyi, az
információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben felsorolt jognak az ott
meghatározott korlátozások figyelembevételével történő gyakorlását.
32 Módosította: 2017. évi CXCVII. törvény 190. §.
33 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 249. §.
(10) A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni,
ott tartózkodni szándékozó személyek figyelmét jól látható helyen, jól olvashatóan, a megfelelő
tájékoztatásra alkalmas módon fel kell hívni az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásának tényére. A
tájékoztatásban meg kell jelölni az üzemeltető személyét és elérhetőségét is. Az üzemeltető az érintett
személyt – kérésére – köteles tájékoztatni a felvételek készítésével kapcsolatos minden tényről, így
különösen annak céljáról és jogalapjáról, az üzemeltetésre jogosult személyéről, a felvételek készítésének
időpontjáról és tárolásának időtartamáról, továbbá arról, hogy kik ismerhetik meg a felvételeket. A
tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira – ideértve a (7) bekezdésben
meghatározott jogait is –, valamint jogorvoslati lehetőségeire.
A társasházi lakóépület házirendje
26. § 34
(2) A közösség a házirendben meghatározza a közös tulajdonban lévő épületrészek, területek és helyiségek
használatára vonatkozó részletes szabályokat is.
(1) A szervezeti-működési szabályzatban meg kell határozni a külön tulajdonon belüli
építési-szerelési munka, és a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló
szabályait (a továbbiakban: házirend); e szabályok nem lehetnek ellentétesek az építésre, illetőleg a zajszint
határértékére a lakóépület tekintetében irányadó külön jogszabályok rendelkezéseivel.
(3)35
(4)
A házirend szabályait – a használat jogcímétől függetlenül – a lakás, illetőleg a nem lakás céljára
szolgáló helyiség mindenkori használója köteles betartani.
36 A házirend – a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többségével
megállapított – eltérő rendelkezése hiányában tilos dohányozni a közös tulajdonban lévő zárt légterű
épületrészekben, területeken, illetve helyiségekben.
III. Fejezet
A TÁRSASHÁZ SZERVEZETE
Általános rendelkezések
27. § (1) A közösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen valamennyi
tulajdonostárs részt vehet.
(2) A közösség ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el. Abban a társasházban,
amelyben huszonöt lakásnál több lakás van, a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére számvizsgáló
bizottságot kell választani.
(3) A legalább egy elnökből és két tagból álló intézőbizottságot, illetőleg a számvizsgáló bizottságot a
tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztaniuk; az intézőbizottság elnökének jogállása és
felelőssége azonos a közös képviselő e törvényben meghatározott jogállásával és felelősségével.
A társasház szerveinek törvényességi felügyelete37
27/A. §38
34 Lásd: 58. § (3).
(1) A társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi
felügyeletét a jegyző látja el. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben bírósági,
hatósági eljárásnak van helye.
35 Beiktatta: 2009. évi LXXXIX. törvény 9. §. Hatályos: 2009. IX. 30-tól.
36 Beiktatta: 2011. évi XLI. törvény 15. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.
37 Beiktatta: 2009. évi LXXXIX. törvény 10. §. Hatályos: 2010. I. 1-től.
38 Megállapította: 2014. évi XI. törvény 4. § (1). Hatályos: 2014. II. 18-tól.
(2) A törvényességi felügyeletet gyakorló jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház
a) alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak,
b) működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és
szervezeti-működési szabályzatnak, és
c) működése megfelel-e a közgyűlési határozatokban foglaltaknak.
(3) A közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke köteles a jegyzővel együttműködni, a jegyzőt a
törvényességi felügyelet lefolytatásához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásával, valamint a
helyszíni ellenőrzés során a helyszínen is segíteni.
(4) Ha a jegyző a működés (2) bekezdésbe ütközését állapítja meg, a társasházat felhívja a működés
törvényességének helyreállítására. Ha a társasház a jegyző felhívása alapján a felhívástól számított 60 napon
belül a működés törvényességét nem állítja helyre, a jegyző a működés törvényességének helyreállítására
vonatkozó bírósági kötelezés érdekében a határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül
bírósághoz fordulhat. A pert a társasház ellen kell megindítani és a polgári perrendtartásról szóló törvény
általános szabályai szerint lefolytatni. A per a társasház címe szerinti járásbíróság hatáskörébe és
illetékességébe tartozik.
(5) A bíróság a jegyző keresete alapján
a) megsemmisítheti a közgyűlés (2) bekezdés b) pontjába ütköző határozatát és szükség szerint új határozat
meghozatalát rendelheti el,
b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívhatja a közgyűlést vagy arra a jegyzőt
vagy a számvizsgáló bizottságot jogosíthatja fel, illetve
c) – ha a társasház működésének törvényessége a közös képviselő, illetve az intézőbizottság jogsértő
magatartása miatt az a) vagy b) pont szerint nem biztosítható – százezertől ötmillió forintig terjedő, a
jogsértés súlyával arányos bírság megfizetésére kötelezheti a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság
elnökét és tagjait.
(6) Ha a jegyző a keresetében az (5) bekezdés c) pontjának alkalmazását kéri, a pert a közös képviselővel,
illetve az intézőbizottság elnökével és tagjaival szemben is meg kell indítani. Ha a társasház és a közös
képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke között érdekellentét áll fenn, a bíróság a társasház képviseletére
hivatalból ügygondnokot rendel ki. A kiszabott bírság megfizetésében a társasházat helytállási kötelezettség
nem terheli. A kiszabott bírság megfizetéséért az intézőbizottság elnökének és tagjainak felelőssége
egyetemleges.
A közgyűlés
28. §39
a) az alapító okirat módosításáról, a társasháztulajdon megszüntetéséről;
(1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz:
b) a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról és a rendes
gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásáról;
c) a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról;
d) a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló
bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról;
e) a közösség éves költségvetésének és elszámolásának, a számviteli szabályok szerinti beszámolójának
elfogadásáról, valamint a közös képviselő vagy az intézőbizottság részére a jóváhagyás megadásáról;
f) a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke, tagja), illetőleg a számvizsgáló bizottság elnöke, tagja (az
ellenőrzési feladatot ellátó tulajdonostárs) ellen kártérítési per indításáról, illetőleg büntetőfeljelentés
megtételéről;
g) polgári jogi vita esetén permegelőző közvetítői eljárás kezdeményezéséről;
h) minden olyan ügyben, amelyet a szervezeti-működési szabályzat nem utal a közös képviselő vagy az
intézőbizottság, illetőleg a számvizsgáló bizottság hatáskörébe.
39 Megállapította: 2009. évi LXXXIX. törvény 11. §. Hatályos: 2009. IX. 30-tól.
(2) A közgyűlés határozatának – szó szerint – tartalmaznia kell a napirendi pont tárgyát, a megszavazott
döntést, továbbá a teljesítés érdekében megszavazott feltételek esetén a határozat végrehajtásának módját,
illetőleg feltételeit.
(3) A közgyűlés a közös képviselőt, az intéző-, illetőleg a számvizsgáló bizottságot bármikor felmentheti.
A felmentett közös képviselő – intézőbizottság esetén annak elnöke – a közgyűlés határozata alapján, az
abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében köteles az új közös képviselő
(intézőbizottság) megválasztásáig, de legfeljebb felmentésétől számított kilencvenedik nap leteltéig
ügyvivőként ellátni a közösség ügyeinek intézését.
29. §40
30. § (1)41
(2) A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni
hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.
A közgyűlés a határozatával a legalább három hónapnak megfelelő közös költség összegének
befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni
hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául.
(3) Az (1) bekezdés szerinti határozatot a hátralékos tulajdonostárs részére az e törvényben meghatározott
jogorvoslat lehetőségének feltüntetésével kézbesíteni kell.
31. § A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a hátralékos tulajdonostárs külön tulajdonának és a
hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzáloggal való megterhelését – a közgyűlés összehívása nélkül –-
akkor rendelheti el, ha erre őt a szervezeti-működési szabályzat felhatalmazza.
32. § (1) 42
(2)
A jelzálogjog bejegyzésének elrendeléséről szóló közgyűlési határozatot, illetőleg a közös
képviselő vagy az intézőbizottság elnöke rendelkezését közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos
által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
43
(3)
A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése három hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető.
44
33. § (1) A közgyűlést a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke hívja össze. A közgyűlésre
valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni, amellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát a
társasházban – jól látható helyen – ki kell függeszteni.
Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, a közös képviselő vagy az intézőbizottság
elnöke a kiegyenlítést követő nyolc napon belül köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni; az
engedélyt közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
(2) Sürgős esetet – így különösen: a közös tulajdonban álló épületrészek, épületberendezések,
vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását – kivéve az írásbeli
meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal meg kell küldeni.
(3)45
34. §
A tulajdonostárs által írásban meghatalmazott általános képviselőt a közgyűlésre minden esetben meg
kell hívni. Az általános és az eseti meghatalmazásra egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.
46
a) a közgyűlés időpontját és helyét;
(1) A meghívónak tartalmaznia kell:
b) a közgyűlés levezető elnöke, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két
tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet;
c) részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást;
d) a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó
figyelemfelhívást.
40 Hatályon kívül helyezte: 2009. évi LXXXIX. törvény 20. § (3). Hatálytalan: 2009. IX. 30-tól.
41 Megállapította: 2010. évi CLXXVII. törvény 3. §. Hatályos: 2011. I. 2-től.
42 Módosította: 2017. évi CXXXVI. törvény 50. §.
43 Megállapította: 2010. évi CLXXVII. törvény 4. §. Hatályos: 2011. I. 2-től.
44 Módosította: 2017. évi CXXXVI. törvény 50. §.
45 Megállapította: 2011. évi LXXVI. törvény 34. § (6). Hatályos: 2011. VII. 28-tól. Ezt követően induló eljárásokban
kell alkalmazni.
46 Megállapította: 2009. évi LXXXIX. törvény 12. §. Hatályos: 2009. IX. 30-tól.
(2) A meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos – különösen az
éves költségvetésről és elszámolásról e törvény 47-48. §-a alapján elkészített – előterjesztéseket.
(3) A közgyűlés levezető elnökének és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetőjének ugyanaz a személy is
megválasztható.
(4) A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet.
35. § (1) Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a
költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti-működési szabályzatban meghatározott
időpontig, de legkésőbb május 31-éig meg kell tartani.
(2)47
36. § (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével
rendelkező tulajdonostársak jelen vannak.
Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a
napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő
vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem
hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek
elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely
tulajdonostárs jogosult összehívni.
(2) A határozatképességet a közgyűlés megnyitását követően, továbbá az egyes napirendekről történő
szavazást megelőzően a közgyűlés által megválasztott elnöklő személy és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője
állapítja meg.
37. § (1)48
(2)
Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy a levezető elnök a közgyűlést a határozatképtelenné
válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani.
49
(3) A megismételt közgyűlés a jelenlevők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes; ezt a
körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni azzal, hogy ahol e törvény a
tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított meghatározott arányát követeli meg a határozat
elfogadásához, ennek hiányában a kérdésben határozat nem hozható.
A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az
eredetivel azonos – a határozatképtelenné vált közgyűlés esetén a közgyűlés berekesztését követően
fennmaradó – napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában az
eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető,
ha a szervezeti-működési szabályzat ettől eltérően nem rendelkezik.
38. § (1) A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog.
(2) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés, illetőleg a megismételt közgyűlés a határozatát
a jelen levő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg.
(3)50
39. §
A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata
szükséges.
51
a) a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott két
tulajdonostárs nevét;
(1) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen:
b)52
c) a közgyűlés határozatképességének megállapítását;
azt, hogy a megjelent tulajdonostársak nevét, tulajdoni hányadát, továbbá a távol lévő tulajdonostárs
által meghatalmazott személy nevét a jegyzőkönyvhöz mellékelt jelenléti ív tartalmazza;
d) a tárgyalt napirendek összefoglalását;
e) a közgyűlés által meghozott határozatokat szó szerint és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat.
47 Megállapította: 2010. évi CLXXVII. törvény 5. §. Hatályos: 2011. I. 2-től.
48
Megállapította: 2009. évi LXXXIX. törvény 14. §. Hatályos: 2009. IX. 30-tól.
49 Megállapította: 2009. évi LXXXIX. törvény 14. §. Hatályos: 2009. IX. 30-tól.
50 Beiktatta: 2009. évi LXXXIX. törvény 15. §. Hatályos: 2009. IX. 30-tól.
51 Megállapította: 2009. évi LXXXIX. törvény 16. §. Hatályos: 2009. IX. 30-tól.
52 Megállapította: 2010. évi CLXXVII. törvény 6. §. Hatályos: 2011. I. 2-től.
(2) A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen
erre megválasztott két tulajdonostárs hitelesíti.
(3) A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról – a másolási költség megfizetésével –
másolatot kérhet.
(4) A közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének a közgyűlésen meghozott határozatokat a
közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül a társasházban jól látható helyen ki kell függesztenie,
továbbá ezzel egyidejűleg – ha a szervezeti-működési szabályzat ilyen kötelezettséget előír -– azokról
valamennyi tulajdonostársat írásban értesítenie kell.
40. § (1) Az e törvényben meghatározott eseteken kívül más közgyűlési határozat is meghozható írásban.
Ebben az esetben a közgyűlési napirendre vonatkozóan a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke
felhívásához mellékelt írásbeli határozati javaslatról – ha számvizsgáló bizottság működik, írásbeli
véleményének ismeretében – a tulajdonostársak írásban szavaznak.
(2)53
(3)
Az írásbeli szavazásnak és az eredmény megállapításának részletes szabályait a szervezeti-működési
szabályzatban kell meghatározni.
54
41. §
Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke – a 19. § (3)
bekezdésében foglaltaknak megfelelően – írásban köteles közölni a tulajdonostársakkal.
55
(2) A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani. A
részközgyűlések megtartására a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(1) A szervezeti-működési szabályzat a közgyűlés megtartásának módját részközgyűlések
formájában is meghatározhatja; ebben az esetben megállapítja a részközgyűlési körzeteket.
(3) A szervezeti-működési szabályzat az elkülöníthető gazdálkodású épületrészekhez tartozó lakások
tulajdonostársai tekintetében létesített részközgyűlést önálló döntési jogkörrel ruházhatja fel az elkülöníthető
gazdálkodás ügyében.
42. § (1) 56
(2) A kereset a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban a végrehajtást indokolt esetben
felfüggesztheti.
Ha a közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési
szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs
keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától
számított hatvan napon belül. Ha a határozat bírósági felülvizsgálatát a jegyző a 27/A. § (4) bekezdése
szerinti keresetében kérte, a kereseteket bíróság a perek egyesítésével bírálja el.
(3) E § rendelkezéseit a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének a 31. § szerinti
rendelkezésére is alkalmazni kell.
Közös képviselő, illetőleg intézőbizottság
43. § (1) A közös képviselő vagy az intézőbizottság jogkörében eljárva köteles:
a) a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a
jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek,
b) minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében,
c)57
53 Lásd: 58. § (3).
közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét, továbbá
a 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, külön jogszabályok alapján meghatározott szolgáltatások díját,
valamint érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit. Ezen igények érvényesítése iránti perben a
tárgyalást – ha egyéb intézkedésre nincs szükség – legkésőbb a keresetlevélnek, fizetési meghagyásos eljárás
perré alakulása esetén pedig az iratoknak a bírósághoz történő érkezésétől számított harmincadik napra kell
54 Megállapította: 2010. évi CLXXVII. törvény 7. §. Hatályos: 2011. I. 2-től.
55 Lásd: 58. § (3).
56 Megállapította: 2014. évi XI. törvény 4. § (2). Hatályos: 2014. II. 18-tól.
57 Megállapította: 2011. évi LXXVI. törvény 34. § (7). Hatályos: 2011. VII. 28-tól. Ezt követően induló eljárásokban
kell alkalmazni.
kitűzni. A kereset más keresettel nem kapcsolható össze, keresetváltoztatásnak és szünetelésnek helye nincs.
(2)58
(3)
A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közgyűlés határozata alapján társasház-kezelői
tevékenységet is elláthat. Ebben az esetben a szerződésnek tartalmaznia kell az 52. § (2) bekezdésében
meghatározott társasház-kezelői tevékenység körében ellátandó feladatokat és az e tevékenység díjazása
kérdésében történő megállapodást is.
59
43/A. §
A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) köteles megőrizni az ingatlanügyi hatósághoz
benyújtott alapító okirat és szervezeti-működési szabályzat egy példányát.
60
a) minden hónap 15. napjáig, legalább 45 nap időtartamra kifüggesztve – az 1. mellékletben meghatározott
formában és tartalommal – írásban, figyelemfelkeltő és a fogyasztók által jól látható módon elhelyezett
hirdetmény útján a közös tulajdonú épületrészeket érintő, valamint a 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti
közüzemi szolgáltatások díjai vonatkozásában a rezsicsökkentések eredményeként a társasház tekintetében
jelentkező megtakarításokról költségnemenkénti bontásban,
(1) A közös képviselő vagy az intézőbizottság – többletdíjazás felszámítása nélkül – a
rezsicsökkentések végrehajtásához kapcsolódóan tájékoztatja a tulajdonostársa(ka)t
b) minden év február 15. napjáig, írásban, a közös tulajdonú épületrészeket érintő és a 24. § (2) bekezdés b)
pontja szerinti közüzemi szolgáltatások díjai vonatkozásában a rezsicsökkentés egyes közszolgáltatási
területeken történt bevezetése óta, az annak eredményeként a tulajdonostárs külön tulajdonú lakása és a nem
lakás céljára szolgáló helyisége tekintetében jelentkező megtakarításairól a 24. § (2) bekezdés a) és b) pontja
alapján számított költségnem szerinti bontásban és évenként összesítve, és
c) a 35. § (1) bekezdése szerinti időpontig a 48. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltakról.
(2) Ha valamely közüzemi szolgáltató az adott hónapban nem állít ki a társasház számára számlát, úgy az
(1) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatásban e költségnem tekintetében elegendő erre a tényre utalni.
(3) Ha a társasház valamely közüzemi szolgáltatás tekintetében nem részesült a rezsicsökkentésből eredő
megtakarításban, akkor a közös képviselő vagy az intézőbizottság köteles ennek indokát a tájékoztatásban
érthető és világos módon szerepeltetni. Ha a társasház a villamos energiát vagy földgázt nem egyetemes
szolgáltatás keretében vételezi, akkor a tájékoztatásban azt kell feltüntetni, hogy ezen okból az említett
területen a társasház nem jogosult a rezsicsökkentésre.
(4) Az (1)-(3) bekezdés a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.)
alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés.
(5) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására az Fgytv.-t kell alkalmazni, azzal, hogy a közös képviselő vagy
az intézőbizottság tagja az Fgytv. alkalmazásában vállalkozásnak minősül akkor is, ha természetes személy
vagy önálló foglalkozásán vagy gazdasági tevékenységi körén kívül eső célból jár el.
(6) Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja az (1) bekezdésben foglaltak megsértését, a
kiszabott fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére a közös képviselő vagy az intézőbizottság köteles, a
társasházat helytállási kötelezettség nem terheli. A bírság megfizetéséért az intézőbizottság tagjainak
felelőssége egyetemleges.
(7) Rezsicsökkentés alatt a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 9. §-ában
foglaltakat kell érteni.
44. § (1) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) köteles a közgyűlés határozatairól és a határozatok
végrehajtásáról nyilvántartást (a továbbiakban: Közgyűlési Határozatok Könyve) vezetni.
(2) A Közgyűlési Határozatok Könyve – évenkénti bontásban – a hitelesített közgyűlési jegyzőkönyv
alapján tartalmazza:
a) a közgyűlés időpontját, a határozatképesség arányát,
b) a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét és a szavazáskor jelen lévő tulajdonostársak, illetőleg a
tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét, és a tulajdoni hányad szerint leadott szavazatokat igen,
nem, tartózkodott bontásban,
58 Megállapította: 2010. évi CLXXVII. törvény 9. §. Hatályos: 2011. I. 2-től.
59 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (2) g).
60 Beiktatta: 2013. évi CCXXXI. törvény 2. § (2). Hatályos: 2013. XII. 31-től.
c) a közgyűlési határozatok végrehajtásának módját és időpontját,
d) a közgyűlési határozatok végrehajtásának elmaradása esetén ennek indokát.
(3) Ha a közösség a határozatot írásban hozta meg, a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban említett adatokat az
írásbeli szavazás alapján, értelemszerűen kell feltüntetni.
45. § (1)61
(2) A Közgyűlési Határozatok Könyvébe bármely tulajdonostárs betekinthet és a határozatokról – a
másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet.
A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén
– a szerződő felek kérésére, részükre – köteles a Közgyűlési Határozatok Könyvét, illetőleg az
elidegenítéssel érintett ingatlanra vonatkozó határozatokat bemutatni.
46. § (1) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén –
a tulajdonostárs kérésére – köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közösköltség-tartozásról. Ha tartozás áll fenn,
a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölni. Az írásbeli nyilatkozat tartalmáért fennálló
felelősségre a Ptk. szabályai az irányadóak.
(2) A tulajdonostársnak az ingatlan per-, teher- és igénymentességéről tett szavatossági nyilatkozata a
közösköltség-tartozás alól történő mentesség szavatolására kiterjed akkor is, ha a szerződés megkötése során
a tartozás fennállásának kérdésében nem kéri a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) e törvényben
meghatározott nyilatkozatának megadását.
47. § A közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság a számviteli szabályok szerint évenként költségvetési
javaslatot készít, amely tartalmazza:
a) a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat költségnemenként,
b) a tervezett üzemeltetési, karbantartási és felújítási munkákat, valamint
c) a közös költséghez való hozzájárulás összegét – a tulajdonostársak nevének feltüntetésével –, a külön
tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban.
48. § (1)62
a) a tervezett és tényleges kiadásokat költségnemenként és a közös költség megosztásának a
szervezeti-működési szabályzatban megállapított szabálya szerinti bontásban, ezen belül az üzemeltetési
kiadásokat, valamint a karbantartásokat és a felújításokat az elvégzett munkák részletezésében,
A számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján a közös képviselő, illetve az
intézőbizottság éves elszámolása tartalmazza:
b) a tervezett és tényleges bevételeket források szerint, ideértve a közösség javára még nem teljesített –
lejárt – követelések részletezését és a behajtás érdekében megtett intézkedéseket is,
c) az a)-b) pont különbségének záróegyenlegét a pénzkészletek kezelési helye szerint részletezve,
d) a közösség tulajdonát képező vagyontárgyak tárgyi-eszköz leltárát,
e) a tárgyévhez tartozó, a közösség egészét terhelő kötelezettségeket,
f) a közös költségekhez való hozzájárulás előírását és teljesítését – a tulajdonostársak nevének
feltüntetésével –, a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti
bontásban, továbbá
g) a rezsicsökkentések eredményeként jelentkező megtakarítások összegét költségnemenként és
tulajdonostársanként a közös költség megosztásának a szervezeti működési szabályzatban megállapított
szabálya szerinti bontásban.
(2)63
(3) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) – ha a közgyűlés e megbízatása alól felmenti – köteles az
új közös képviselő (az intézőbizottság új elnöke) részére a megválasztásától számított harminc napon belül
írásbeli jegyzőkönyv alapján, a társasházra vonatkozó összes iratot, az erről szóló teljességi nyilatkozattal
együtt, átadni.
Az éves elszámolás elfogadása esetén a közgyűlés a közös képviselő vagy az intézőbizottság tárgyévi
ügykezelő tevékenységét jóváhagyja. A jóváhagyás nem jelenti az esetleges kártérítési igényről és a
fogyasztóvédelmi hatóság 43/A. § (5) bekezdése szerinti eljárásáról való lemondást.
61 Módosította: ugyane törvény 58. § (2).
62 Megállapította: 2013. évi CCXXXI. törvény 3. § (1). Hatályos: 2013. XII. 31-től.
63 Megállapította: 2013. évi CCXXXI. törvény 3. § (2). Hatályos: 2013. XII. 31-től.
49. §64
a) aki büntetett előéletű,
(1) Nem lehet közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, tagja (a továbbiakban együtt:
tisztségviselő), és nem láthat el társasház-kezelői, ingatlankezelői tevékenységet:
b) aki ilyen tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
c) az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével
összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget,
d) üzletszerűen végzett társasház-kezelői, ingatlankezelői tevékenység esetén az, aki nem rendelkezik az e
törvényben meghatározott szakképesítéssel és nem tesz eleget az e törvény szerinti nyilvántartásba vételre
vonatkozó bejelentési kötelezettségének.
(2) Azt a tényt, hogy az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok (a továbbiakban: kizáró
ok) nem áll fenn:
a) a tisztségviselői megbízatás elfogadását, a társasház-kezelői, az ingatlankezelői tevékenység
megkezdését megelőzően az e jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,
b) a tisztségviselő, a társasházkezelő, az ingatlankezelő – megbízatásának időtartama alatt – a közgyűlés
írásbeli felhívására a felhívástól számított tizenöt napon belül, ha e határidőn belül a tisztségviselőn, a
társasházkezelőn, az ingatlankezelőn kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően
haladéktalanul
a közgyűlés által erre kijelölt szerv (a továbbiakban: kijelölt szerv) részére hatósági bizonyítvánnyal
igazolja.65
(3) A közgyűlés a tisztségviselői megbízatás fennállásának, a társasház-kezelői, ingatlankezelői
tevékenység végzésének időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével
felhívhatja a tisztségviselőt, a társasházkezelőt, ingatlankezelőt annak igazolására, hogy vele szemben nem
áll fenn kizáró ok. Ha a tisztségviselő, a társasházkezelő, az ingatlankezelő igazolja, hogy vele szemben nem
áll fenn kizáró ok, a társasház az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági
bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a tisztségviselő, a
társasházkezelő, az ingatlankezelő részére megtéríti.
(4) A kijelölt szerv a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli a tisztségviselőként,
társasházkezelőként, ingatlankezelőként jogviszonyt létesíteni szándékozó személy, illetve a tisztségviselő, a
társasházkezelő, az ingatlankezelő azon személyes adatait, amelyeket a kizáró ok fennállásának
megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. A
személyes adatokat a tisztségviselő megbízatásának, a társasház-kezelői, az ingatlankezelői tevékenység
megkezdésének időpontjáig, vagy – a megbízatás elfogadása, a tevékenység megkezdése esetén – a
tisztségviselői megbízatás, a társasház-kezelői, az ingatlankezelői tevékenység megszűnéséig lehet kezelni.
(5)66
(6) A közgyűlés azonnali hatállyal felmenti a tisztségviselőt, visszavonja a társasház-kezelői, az
ingatlankezelői tevékenység végzésére vonatkozó megbízatást, ha
A tisztségviselői, társasház-kezelői, ingatlankezelői jogviszonyt létesíteni kívánó személy, illetve a
közgyűlés felhívására a tisztségviselő, társasházkezelő, ingatlankezelő a megbízásának időtartama alatt a
tevékenységével összefüggésben a nemleges köztartozásról szóló igazolást – amennyiben a
köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szerepel – a kijelölt szerv részére köteles bemutatni.
a) e személy a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól
számított tizenöt napon belül nem tesz eleget és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül
álló ok következménye,
b) ha a kizáró ok fennállását a közgyűlés az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított
hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja,
64 Megállapította: 2011. évi LXXVI. törvény 34. § (8). Hatályos: 2011. VII. 28-tól. Ezt követően induló eljárásokban
kell alkalmazni.
65 Lásd: 2011. évi LXXVI. törvény 36. § (4).
66 Megállapította: 2016. évi CXXVII. törvény 44. § (4). Hatályos: 2017. I. 1-től.
c) 67
50. §
a tisztségviselő a megválasztását követően legkésőbb a jogszabályban előírt határidőn belül nem
kezdeményezi nyilvántartásba vételét az ingatlanügyi hatóságnál.
68
(2)
(1) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) – a (2) bekezdés rendelkezésének kivételével –
jogosult a közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság előtt is. E jogkörének korlátozása
harmadik személlyel szemben hatálytalan.
69
A számvizsgáló bizottság
Építésügyi hatósági eljárásban – amennyiben a társasház közössége ügyfélnek minősül – annak
képviseletére az (1) bekezdésnek megfelelően a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) jogosult,
azonban az új építmény építésére, valamint a meglévő építmény tömegének megváltoztatására jogosító,
továbbá a társasház kérelmére hozott építési engedélyt valamennyi tulajdonostársnak kézbesíteni kell.
51. § (1) A számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva:
a) bármikor ellenőrizheti a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság ügyintézését, havonként ellenőrzi a
közösség pénzforgalmát,
b) 70
c) javaslatot tesz a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke és tagjai díjazására,
véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a számviteli szabályok szerinti
könyvvezetés és beszámoló alapján elkészített éves elszámolást és a következő évi költségvetést, valamint a
szervezeti-működési szabályzat által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat,
d) összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az erre vonatkozó
kötelességének nem tesz eleget.
(2) A bizottság elnöke és tagjai tekintetében a 49. § rendelkezései megfelelően irányadók.
(3) A számvizsgáló bizottság tagjai közül választja meg elnökét; döntéseit szótöbbséggel hozza meg.
(4) 71
(5)
A számvizsgáló bizottsággal nem rendelkező társasház közösségének ellenőrzési jogkörét és
feladatait a szervezeti-működési szabályzatban az (1) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével kell
megállapítani; a szabályzat előírhatja, hogy e feladatokat évente a közgyűlés határozatával felhatalmazott
tulajdonostárs látja el.
72 Ha az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátása számvizsgáló bizottság vagy a (4) bekezdésben
említettek szerint felhatalmazható tulajdonostárs hiánya miatt nem biztosítható, e feladatok ellátásával – a
szervezeti-működési szabályzat erről szóló rendelkezése esetén – a számvitelről szóló törvény szerinti
könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult szolgáltató vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel
rendelkező és a számvitelről szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő (a továbbiakban: regisztrált)
személy vagy olyan gazdálkodó szervezet is megbízható, amelynek van ilyen tagja vagy alkalmazottja.
67 Beiktatta: 2017. évi CLXXXVI. törvény 32. § (1). Hatályos: 2019. I. 1-től.
68 Megállapította: 2009. évi LXXXIX. törvény 17. §. Hatályos: 2009. IX. 30-tól.
69 Megállapította: 2010. évi CLXXVII. törvény 10. §. Hatályos: 2011. I. 2-től.
70 Megállapította: 2010. évi CLXXVII. törvény 11. §. Hatályos: 2011. I. 2-től. Lásd: 2010. évi CLXXVII. törvény 21. §.
71 Lásd: 58. § (3).
72 Beiktatta: 2010. évi CLXXVII. törvény 12. §. Hatályos: 2011. I. 2-től. Lásd: 2010. évi CLXXVII. törvény 21. §.
III/A. Fejezet73
A GAZDASÁGI ELLENŐRZÉS SEGÍTÉSE74
A gazdasági ellenőrzést segítő személy75
51/A. §76
(2) Nem kötelező az (1) bekezdésben említett gazdasági ellenőrzést segítő személy igénybevétele, ha:
(1) Ha a közösség éves pénzforgalma meghaladja a húszmillió forintot vagy az alapító okirat
szerint külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek száma meghaladja az
ötvenet, a számvizsgáló bizottság, illetőleg az ellenőrzési jogkör gyakorlója (a továbbiakban együtt:
számvizsgáló bizottság) feladatellátásának segítésére – a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és
beszámoló alapján elkészített éves elszámolás és a következő évi költségvetési javaslat előzetes vizsgálatára
és véleményezésére – gazdasági ellenőrzést segítő személyt kell igénybe venni. Gazdasági ellenőrzést segítő
személy a számvitelről szóló törvény szerinti könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult szolgáltató vagy
okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező és regisztrált személy lehet.
a) az ellenőrzési feladatok ellátása az 51. § (5) bekezdés alapján biztosított,
b) a számvizsgáló bizottság elnöke vagy tagja mérlegképes könyvelői vagy okleveles könyvvizsgálói
képesítéssel rendelkező és regisztrált személy, vagy
c) a közös képviselő, az intézőbizottság elnöke vagy tagja mérlegképes könyvelői vagy okleveles
könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező és regisztrált személy, vagy társasház-kezelői vagy ingatlankezelői
szakképesítéssel rendelkezik és megfelel az e törvény 52-55. § szerinti feltételeknek.
(3) A gazdasági ellenőrzés segítésével olyan gazdálkodó szervezet is megbízható, melynek tagja vagy
alkalmazottja rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott szakképesítéssel. A gazdálkodó szervezet
megbízásakor a gazdasági ellenőrzést segítő természetes személyt is meg kell nevezni.
A gazdasági ellenőrzést segítő személy jogai és kötelezettségei77
51/B. §78
(2) A gazdasági ellenőrzést segítő személy az (1) bekezdésben meghatározott feladatának elvégzése
céljából betekinthet a közösség számviteli nyilvántartásaiba – ideértve a pénzforgalommal kapcsolatos
iratokat is –, az azt alátámasztó bizonylatokba, dokumentumokba, valamint a közös képviselőtől, az
intézőbizottság elnökétől, tagjaitól és a számvizsgáló bizottság elnökétől, tagjaitól felvilágosítást kérhet.
(1) A gazdasági ellenőrzést segítő személy feladata a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés
és beszámoló alapján elkészített éves elszámolás és a következő évi költségvetési javaslat – éves közgyűlés
elé terjesztett – tervezetének előzetes vizsgálata és véleményezése.
(3) A gazdasági ellenőrzést segítő személy tanácskozási joggal vesz részt az (1) bekezdésben említett
közgyűlési napirendi pont tárgyalásán, amelyre őt kötelező meghívni. A gazdasági ellenőrzést segítő személy
a véleményéről és vizsgálatának eredményéről – ideértve azt is, ha tudomást szerez a közösség vagyonának
várható jelentős csökkenéséről, illetve más olyan tényről, amely társasházi tisztségviselő felelősségre vonását
vonhatja maga után –, írásban köteles tájékoztatni a közgyűlést. A gazdasági ellenőrzést segítő személy e
tájékoztatását a meghívóhoz mellékelni kell; ennek elmulasztása esetén az e körbe tartozó napirendi
pontokról hozott közgyűlési határozat érvénytelen.
73 Beiktatta: 2010. évi CLXXVII. törvény 13. §. Hatályos: 2011. I. 2-től.
74 Beiktatta: 2010. évi CLXXVII. törvény 13. §. Hatályos: 2011. I. 2-től.
75 Megállapította: 2010. évi CLXXVII. törvény 14. §. Hatályos: 2011. I. 2-től.
76 Megállapította: 2010. évi CLXXVII. törvény 14. §. Hatályos: 2011. I. 2-től.
77 Beiktatva: 2010. évi CLXXVII. törvény 14. § alapján. Hatályos: 2011. I. 2-től.
78 Beiktatta: 2010. évi CLXXVII. törvény 14. §. Hatályos: 2011. I. 2-től.
IV. Fejezet
TÁRSASHÁZKEZELÉS, INGATLANKEZELÉS
Alapvető rendelkezések
52. § (1) 79
(2) A társasházkezelő a tevékenységi körén belül:
Aki üzletszerűen kíván társasház-kezelői tevékenységet folytatni, köteles az erre irányuló
szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak bejelenteni.
a) a társasház adottságainak ismeretében – gazdasági elemzés alapján – ajánlatot készít az épület
fenntartására vonatkozóan,
b) a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint szervezi az üzemeltetési és
karbantartási feladatokat, irányítja és ellenőrzi a tervezett felújításokat,
c) a megbízási szerződés alapján javaslatokat dolgoz ki a társasház gazdálkodása, a közös tulajdonú
épületrészek hasznosítása kérdéseiben.
53. § (1) 80
(2) Az ingatlankezelő a tevékenységi körén belül:
Aki üzletszerűen kíván ingatlankezelői tevékenységet folytatni, köteles az erre irányuló
szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak bejelenteni.
a) az ingatlan jellemzőinek ismeretében – gazdasági elemzés alapján – tervajánlatot készít az ingatlan
fenntartására vonatkozóan,
b) a megbízóval kötött szerződésben foglaltak szerint ellátja az üzemeltetési és a karbantartási feladatokat,
irányítja és ellenőrzi a tervezett felújításokat,
c) a megbízási szerződés alapján javaslatokat dolgoz ki az ingatlannal való gazdálkodás és az
ingatlanhasznosítás, a befektetés kérdéseiben.
(3)81
A szakképesítés megszerzése
A 49. §-ban meghatározott feltételek az üzletszerűen végzett társasház-kezelői és ingatlanközvetítői
tevékenységet folytató szolgáltatókra is megfelelően alkalmazandók.
54. § 82
(2) Üzletszerűen végzett társasház-kezelői, illetőleg üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenységet
olyan gazdálkodó szervezet folytathat, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy
alkalmazottja – egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy
foglalkoztatottja – rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott
szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A gazdálkodó szervezet köteles a
tevékenység folytatására irányuló szándékát a hatóságnak bejelenteni.
(1) Üzletszerűen végzett társasház-kezelői, illetőleg üzletszerűen végzett ingatlankezelői
tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban
meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(3) 83
79 Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 308. § (1). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság az üzletszerű társasházkezelői vagy az üzletszerű
ingatlankezelői tevékenység végzésére jogosult, bejelentést tevő természetes személyekről és gazdálkodó
szervezetekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás – a (3a) bekezdés a)-f) pontjában meghatározottak
kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartásba való bejegyzésre és törlésre
80 Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 308. § (2). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
81 Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 94. § (2). Hatályos: 2010. I. 1-től.
82 Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 308. § (3). Hatályos: 2009. X. 1-től. Ezt követően indult és megismételt
eljárásokban kell alkalmazni.
83 Megállapította: 2013. évi CXV. törvény 5. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.
irányuló eljárás során okirati bizonyításnak van helye.
(3a)84
a) a szolgáltatási tevékenységet végző természetes személy munkáltatójának megnevezését és székhelyét,
A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának
általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza:
b) a szolgáltatási tevékenység során használt nyelv megjelölését,
c) a természetes személy szolgáltatási tevékenység gyakorlására jogosító szakképesítésének az Országos
Képzési Jegyzékben szereplő azonosító számát, a bizonyítvány számát, a kiállító intézmény megjelölését, a
kiadás helyét és időpontját,
d) a szolgáltató gazdálkodó szervezet cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartási számát,
e) a szolgáltató gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személy – egyéni vállalkozó esetén saját –
nevét és lakóhelyét,
f) szolgáltató gazdálkodó szervezet esetén a szolgáltatási tevékenység végzésére igazolással rendelkező
személyesen közreműködő tag vagy alkalmazott nevét,
g) a nyilvántartásba vétel időpontját,
h) nyilvántartási számát.
(3b)85
(3c)
A (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatok – a (3a) bekezdés c) pontjában foglaltak
kivételével – nyilvánosak.
86
(4)
Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő
adatokat a nyilvántartásból való törlésig kezeli.
87
(5)
Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság az üzletszerűen végzett társasház-kezelői vagy
ingatlankezelői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében
ellenőrzi azt is, hogy a nyilvántartásba vett üzletszerűen végzett társasház-kezelői vagy ingatlankezelői
tevékenységet végző személy büntetlen előéletű, és nem áll társasház-kezelői, illetve ingatlankezelői
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából az
ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az
adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a társasház-kezelő vagy az ingatlankezelő büntetlen
előéletű-e, és társasház-kezelői, illetve ingatlankezelői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt áll-e.
88
a) a hatósági ellenőrzés időtartamára,
A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság
b) üzletszerűen végzett társasház-kezelői vagy ingatlankezelői tevékenység gyakorlásának megtiltására
irányuló eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
55. § (1) A hatlakásosnál nagyobb társasház közgyűlése a természetes személy közös képviselő vagy az
intézőbizottság elnöke részére előírhatja a társasház-kezelői szakképesítés megszerzését, amennyiben a közös
képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a tulajdonostársak megbízása alapján, a társasház kezelésével
összefüggő feladatokat is ellátja. Az ilyen közgyűlési határozatban rendelkezni kell arról is, hogy a
szakképesítés megszerzésével járó költség megfizetése – ha azt a közös képviselő nem vállalja – a
tulajdonostársakat terheli.
(2) Az 54. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott kötelezettség a nem üzletszerű társasházkezelést végző
természetes személy közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottság elnökére nem vonatkozik.
84 Beiktatta: 2013. évi CXV. törvény 6. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.
85 Beiktatta: 2013. évi CXV. törvény 6. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.
86 Beiktatta: 2013. évi CXV. törvény 6. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.
87 Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 94. § (3). Hatályos: 2010. I. 1-től.
88 Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 94. § (3). Hatályos: 2010. I. 1-től.
IV/A. Fejezet89
A TÁRSASHÁZI TISZTSÉGVISELŐK NYILVÁNTARTÁSA90
55/A. §91
(2) A közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség
ügyintézését ellátó tevékenységet csak akkor láthat el, ha a tisztség keletkezésének tényét az ingatlanügyi
hatóság – az erre irányuló kérelme alapján – az ingatlan-nyilvántartásba – a társasház törzslapra –
feljegyezte.
(1) A társasházi tisztségviselők nyilvántartásának célja, hogy a közösség ügyintézését ellátó
tisztségviselők e törvényben meghatározott adatainak országosan nyilvános közzétételével megvalósuljon a
társasházak működésének transzparenciája, a jegyző társasházak felett gyakorolt törvényességi
felügyeletének hatékonysága biztosított legyen, továbbá a társasházak és a közösség jogait és kötelezettségeit
érintő hatósági eljárások során a megfelelő kapcsolattartást elősegítse.
55/B. §92
a) a közösség ügyintézését ellátó közös képviselőnek vagy intézőbizottság elnökének
(1) A tisztség keletkezésének ténye tartalmazza
aa) természetes személy esetén családi és utónevét, lakcímét,
ab) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén nevét, székhelyét,
cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,
ac) tisztségét, a tisztség keletkezésének és megszűnésének időpontját, illetve ha a tisztségviselő a közösség
ügyeinek intézését ügyvivőként látja el, ennek tényét és határidejét, valamint
ad) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén – valamint ha a természetes
személy tisztségviselő bejelenti – az elektronikus levélcímét, telefonos elérhetőségét,
b) a társasházközösség nevét.
(2) A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok
szerinti beszámolót benyújtja az ingatlanügyi hatósághoz. A beszámoló benyújtásának tényét az ingatlanügyi
hatóság a társasház törzslapra feljegyzi.
55/C. §93
55/D. §
A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az általa üzemeltetett honlapon – bárki
számára korlátozásmentes hozzáférést biztosítva – közzéteszi a társasházi tisztségviselők e fejezetben
meghatározott adatait, a társasházak számviteli szabályok szerinti beszámolóit, valamint a társasház
közösségének nevét, címét, helyrajzi számát.
94 A közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke látja el a nyilvántartásba vétellel és az
adatváltozás bejelentésével kapcsolatos, jogszabályban foglalt feladatait.
V. Fejezet
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Értelmező rendelkezések
56. § E törvény alkalmazásában:
1. Társasház: a lakóépület és nem lakás céljára szolgáló épület.
1.1. Lakóépület: az olyan épület, amelyben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az
épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát.
89 Beiktatta: 2017. évi CLXXXVI. törvény 32. § (2). Hatályos: 2019. I. 1-től.
90 Beiktatta: 2017. évi CLXXXVI. törvény 32. § (2). Hatályos: 2019. I. 1-től.
91 Beiktatta: 2017. évi CLXXXVI. törvény 32. § (2). Hatályos: 2019. I. 1-től.
92 Beiktatta: 2017. évi CLXXXVI. törvény 32. § (2). Hatályos: 2019. I. 1-től.
93 Beiktatta: 2017. évi CLXXXVI. törvény 32. § (2). Hatályos: 2019. I. 1-től.
94 Beiktatta: 2017. évi CLXXXVI. törvény 32. § (2). Hatályos: 2019. I. 1-től.
1.2. Nem lakás céljára szolgáló épület: minden egyéb olyan épület, amelyben legalább két, műszakilag
megosztott önálló, nem lakás céljára szolgáló helyiség van (társas irodaépület, társas üdülő, társas garázs stb.).
2. Fenntartás: az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás.
2.1. Üzemeltetés: a közös tulajdon rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások
ellátása, így a közüzemi szolgáltatások díjának kifizetése, a központi berendezések üzemben tartói
feladatainak ellátása, szükség esetén gondnoki, házfelügyelői, házmesteri szolgáltatások megszervezése, az
intézőbizottság rendszeresítése esetén működésének biztosítása.
2.2. Karbantartás: a közös tulajdonban levő ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának
biztosítása érdekében szükséges, a tulajdonosok közösségét terhelő megelőző és felújításnak nem minősülő
javítási munkák elvégzése, illetőleg egyes közösségi berendezések cseréje.
A karbantartás lehet:
2.2.1. hibaelhárítás, amely az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát károsító és rendeltetésszerű
használatát lényegesen akadályozó, azonnali beavatkozást igénylő hibák és hiányosságok haladéktalan eseti
megszüntetése,
2.2.2. időszerű karbantartás, amely az épület állagát veszélyeztető, de rendeltetésszerű használhatóságát
lényegesen nem akadályozó, azonnali beavatkozást nem igénylő hibáknak és hiányosságoknak eseti vagy az
épületen elvégzendő egyéb javítási munkákkal együtt, de az észleléstől számítva legkésőbb hat hónapon
belüli megszüntetése,
2.2.3. tervszerű karbantartás, amely az épület állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása
érdekében végzendő rendszeres állagmegóvási munka.
2.3. Felújítás: az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként
szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki
állapotot – megközelítőleg vagy teljesen – visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot,
üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával
növelik. A felújítás lehet:
2.3.1. teljes felújítás: a műszaki állapot alapján szükséges, az ingatlan egészére kiterjedő külső-belső
javítási munkák elvégzése,
2.3.2. részleges felújítás: az épület legalább egy főszerkezetére kiterjedő, teljes felújításnak nem minősülő,
de abba belátható időn belül beilleszthető általános javítási munkák elvégzése,
2.3.3. 95
3.
korszerűsítés: meglévő épület, épületrész, épületberendezés rendeltetésszerű és biztonságos
használatra alkalmasságát javító, használati értékét, teljesítőképességét, üzembiztonságát növelő
építési-szerelési munka. Korszerűsítésnek kell tekinteni a megújuló energiaforrások (napenergia, szél,
geotermikus energia stb.) alkalmazására, a központi fűtő- és melegvíz-ellátó berendezésnek az
energiaracionalizálással, a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő átalakítására vagy cseréjére vonatkozó,
továbbá az épület energiahatékonyságát szolgáló épületszerkezeteken végzett építési-szerelési munkát is.
96
4. Eredménytelen az írásbeli szavazás
Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az
üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások,
amelyek az alapító okirat szerint közös tulajdonban lévő épület, épületrész bővítésével, átalakításával vagy
közös tulajdonba kerülő új épület, épületrész, illetőleg épületberendezés létesítésével járnak.
4.1. a szervezeti-működési szabályzat tekintetében: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és
azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű
többséget,
4.2. minden más esetben: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok
aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított szavazattöbbségnek a törvényben
meghatározott mértékét.
95 Megállapította: 2011. évi LXXVI. törvény 34. § (9). Hatályos: 2011. VII. 28-tól. Ezt követően induló eljárásokban
kell alkalmazni.
96 Megállapította: 2009. évi LXXXIX. törvény 19. §. Hatályos: 2009. IX. 30-tól.
5. Közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak: a társasházban lévő külön tulajdont elhatároló
épületszerkezet két oldalán lévő tulajdonosok.
6. 97
7.
Üzletszerűen végzett társasház–kezelői, illetve üzletszerűen végzett ingatlankezelő tevékenység:
társasház-kezelői, illetve ingatlankezelői szolgáltatás, mely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint önálló, üzletszerűen – nyereség
elérése érdekében rendszeresen, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági tevékenység.
98
A bírósági eljárás megelőzése
A közösség éves pénzforgalma: a gazdálkodási évben, készpénzben és bankszámlán befolyt összes
bevétel és kifizetett összes kiadás együttes összege.
57. § (1) A közösség és a tulajdonostárs, illetőleg a közösség és harmadik személy között keletkezett
polgári jogvitában – ha az érintettek megállapodni nem tudnak – a közvetítői tevékenységről szóló külön
törvény99
(2) Az (1) bekezdésben említett eljárás a vitában érintett felek írásbeli – a közösség tekintetében közgyűlési
határozat alapján létrejött – közös megegyezésével kezdeményezhető.
rendelkezései alapján permegelőző közvetítői eljárást lehet kezdeményezni.
Hatálybalépés
58. § (1) Ez a törvény – a (2)-(3) bekezdésekben meghatározott kivételekkel – 2004. január 1-jén lép
hatályba.
(2) E törvény 44. §-a, továbbá 45. §-ának „a Közgyűlési Határozatok Könyvének, illetőleg” szövegrésze, a
45. §-a (2) bekezdésének, valamint 54. §-ának rendelkezései 2005. január 1. napján lépnek hatályba.
(3) E törvény 13. §-ának, 17. §-ának, 22. §-ának, 24. §-ának, 26. §-ának, 28. §-a d) pontjának, 40. §-a (2)
bekezdésének, 41. §-ának, 48. §-a (1) bekezdése a) pontjának, 51. §-a (1) bekezdése b) pontjának és 51. §-a
(4) bekezdésének rendelkezései a törvény hatálybalépéséig már bejegyzett társasház vonatkozásában 2005.
január 1. napján lépnek hatályba.
59. § 100 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági
eljárásokban rendeletben közreműködő hatóságot jelöljön ki.101
Átmeneti rendelkezések
60. § (1) Ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett társasház alapító okirata olyan – a külön tulajdont nem
érintő – számítási hibát vagy nyilvánvaló adatelírást tartalmaz, amely kijavítással orvosolható, a közgyűlés –
a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított legalább egyszerű szavazattöbbségével
meghozott – határozatával az alapító okiratot kijavíthatja; e határozat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre
alkalmas okirat.
(2)102
(3)103
(4)
Az (1)-(2) bekezdések rendelkezései szerint meghozott határozatot közokiratba vagy ügyvéd vagy
kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
104
97 Beiktatta: 2010. évi CLXXVII. törvény 15. §. Hatályos: 2011. I. 2-től.
98 Beiktatta: 2010. évi CLXXVII. törvény 15. §. Hatályos: 2011. I. 2-től.
99 Lásd: 2002. évi LV. törvény.
100 Megállapította: 2009. évi LVI. törvény 308. § (4). Hatályos: 2009. X. 1-től.
101 Lásd: 217/2009. (X. 2.) Korm. rendelet.
102 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 655. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.
103 Módosította: 2017. évi CXXXVI. törvény 50. §.
104 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 655. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.
61. § A 60. §-ban említett közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítását bármely
tulajdonostárs e törvény rendelkezéseinek megfelelően keresettel kérheti a bíróságtól.
62. § (1)-(2)105
(3)106
(4)
Az (1) bekezdés rendelkezései szerint meghozott határozatot közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai
jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni; a határozat érvénytelenségének megállapítása e
törvény rendelkezéseinek megfelelően keresettel kérhető a bíróságtól.
107
63. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt keletkezett körülményre alapított igényt a keletkezés idején
hatályos szabály szerint kell elbírálni.
(2) A törvény hatálybalépésekor bejegyzett társasház alapító okiratának az e törvény kötelező jellegű
rendelkezéseivel ellentétes rendelkezése hatályát veszti, és helyébe e törvény rendelkezése lép. Az alapító
okirat ennek megfelelő kijavítását az alapító okiratnak egyéb okból első ízben történő módosítása során kell
elvégezni.
(3) Ha az e törvény hatálybalépése előtt létesített alapító okirathoz mellékelték a társasházi lakások
beosztását tartalmazó tervrajzot, a külön tulajdonban álló lakás beosztásának megváltoztatásához nem
szükséges az alapító okirat módosítása.
64. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor bejegyzett társasház közgyűlése – valamennyi tulajdonostárs
hozzájárulásával – dönthet arról, hogy a társasháztulajdont lakásszövetkezeti tulajdonná átalakítja.
(2) Az átalakulásról hozott közgyűlési határozat alapján a lakásszövetkezet alapítására, szervezetére és
működésére a lakásszövetkezetekről szóló külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
64/A. §108
65. §
A közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a közösség
ügyintézését ellátó tevékenységet 2019. május 1. napjáig – nyilvántartásba vételtől függetlenül – elláthatja,
ha a tevékenység végzésére való jogosultságát, hitelt érdemlő módon igazolja.
109
1. az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságot rendeletben kijelölje,
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
110
2. a jegyző társasházak feletti törvényességi felügyelete eljárási szabályait rendeletben állapítsa meg,111
3.112
66. §
a társasházi tisztségviselők nyilvántartásával kapcsolatosan a nyilvántartásba vétel, az adatváltozás
bejelentés és a beszámoló benyújtásának rendjét, feltételeit, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó
adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére és az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó részletes eljárási
szabályokat, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnökének tájékoztatási és adatszolgáltatási
kötelezettségeit, valamint a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem
tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg.
113 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti üzletszerűen végzett társasházkezelői,
valamint üzletszerűen végzett ingatlankezelői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység
bejelentésének és a tevékenységet folytatókról vezetett nyilvántartásnak a személyes adatot nem tartalmazó
adattartalmát, továbbá a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat
rendeletben szabályozza.114
67. §115
105 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 655. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.
Felhatalmazást kap a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete, illetve a
fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése,
106 Módosította: 2017. évi CXXXVI. törvény 50. §.
107 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 655. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.
108 Megállapította: 2017. évi CLXXXVI. törvény 32. § (3). Hatályos: 2019. I. 1-től.
109 Megállapította: 2014. évi XCIX. törvény 292. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.
110 Lásd: 499/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet.
111 Lásd: 155/2015. (VI. 25.) Korm. rendelet.
112 Beiktatta: 2017. évi CLXXXVI. törvény 32. § (4). Hatályos: 2019. I. 1-től.
113 Megállapította: 2017. évi CLXXXVI. törvény 32. § (5). Hatályos: 2018. I. 1-től.
114 Lásd: 499/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet.
115 Megállapította: 2011. évi LXXVI. törvény 34. § (10). Módosította: 2013. évi CXXVIII. törvény 20. § b).
hogy városképi vagy kereskedelmi szempontok alapján – az építésügyi, illetve a kereskedelmi
jogszabályokkal összhangban – rendeletben határozhassa meg a nem lakás céljára szolgáló helyiség
használatának, hasznosításának, illetve ezek megváltoztatásának módját, feltételeit.
68. §116
1. melléklet a 2003. évi CXXXIII. törvényhez
Felhatalmazást kap az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter, hogy a társasház alapítással,
valamint az alapító okirat módosításával összefüggésben az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz benyújtandó
dokumentumokat rendeletben szabályozza.
117
A társasházak által a rezsicsökkentések végrehajtásához kapcsolódó tájékoztatásnál
alkalmazandó hirdetmény
| HIRDETMÉNY a közös tulajdonban álló épületrészeket érintő közüzemi szolgáltatások díja, valamint a külön tulajdonban álló épületrészeken belül nem mérhető közüzemi szolgáltatások díja vonatkozásában a rezsicsökkentések eredményeként a társasház tekintetében jelentkező megtakarításról | ||
| CÍM* | ||
| ÉRINTETT KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁS MEGNEVEZÉSE** | ||
| Elszámolt időszak: | -tól | -ig |
| Fizetett összeg: | Ft | |
| A társasház megtakarítása az elszámolt időszakban: | Ft | |
| A társasház megtakarítása 2013. január 1-je/2013. július 1-je*** óta összesen: | Ft | |
| A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 43/A. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás**** Hirdetmény kifüggesztésének időpontja: Hirdetmény levételének legkorábbi időpontja: | ||
| * az érintett társasház címét kell feltüntetni | ||
| ** az adatokat az érintett közszolgáltatásonként külön pontban, egymás alatt szükséges feltüntetni | ||
| *** a két dátum közül azt kell feltüntetni, amelyik az érintett közüzemi szolgáltatásnál a rezsicsökkentés kezdő időpontjának felel meg | ||
| **** a tájékoztatást csak akkor kell feltüntetni, ha azt a társasházi törvény előírja |
Város-Kép Kft. 